Elég súlyos krízis elé állítja a társadalmat a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése: a professzionálisan manipulált, úgynevezett deepfake felvételek a hazai lakosság kétharmadát képesek gond nélkül csőbe húzni. A Magyar Telekom friss, reprezentatív felméréséből ugyanakkor az is kiderül, hogy a magyarok többsége már annyira gyanakvóvá vált az interneten keringő vizuális tartalmakkal szemben, hogy tízből öt ember a teljesen valódi, érintetlen fényképeket is digitális hamisítványnak hiszi.
A deepfake technológia mára teljesen kiszabadult a nyilvános térbe, az internetet elárasztó, bárki által szabadon elérhető szoftverek és applikációk komoly politikai befolyásolásra, hírnévrontásra, illetve célzott vállalati vagy magánszemélyek elleni visszaélésekre is alkalmas amellett, hogy sokan természetesen csak ártatlan szórakoztatásra használják. A Telekom kutatása pontosan azt térképezte fel, hogyan reagál a hazai társadalom erre a láthatatlan digitális fenyegetésre, kit tart felelősnek a védekezésben, és mennyire képes még különbséget tenni a tények és a fikció között.
A magyar netezők alapvetően rendkívül óvatosak: a válaszadók 84 százaléka vallotta be, hogy tartalomfogyasztás közben rendszeresen felmerül benne a manipuláció gyanúja. Ha ellenőrizni akarnak egy gyanús videót, a magyarok leginkább a természetellenesnek ható mimikát (42%) vagy a hang és a beszéd szinkronhibáit (30%) figyelik. Érdekesség, hogy a megkérdezettek 40%-a szerint a gyanúsan kiemelkedő, túl tökéletes képminőség is árulkodó jel – jóllehet a szakértők szerint ez önmagában még nem jelent csalást.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy a nézők inkább a szemek mozgására, az arc és a test bőrtónusának folytonosságára, a körvonalakra, az árnyékok realitására, valamint az elhangzottak logikai kontextusára koncentráljanak.
A kutatás során a résztvevőknek három fotóról és három mozgóképes anyagról kellett megmondaniuk, hogy valóságosak-e. Bár a kitöltők kicsivel több mint fele sikeresen kiszűrte az AI által generált képeket, 49%-uk a teljesen eredeti fotót is hamisítványnak jelölte meg. Emellett egy kezdetleges, tele hibákkal teli hamis videót még a többség (69%) felismert, viszont egy jól kidolgozott, hibátlan szájmozgású deepfake videó előtt a megkérdezettek kétharmada teljesen fejet hajtott, és valódinak hitte azt. A tiszta valóságot a válaszadók 16 százaléka utasította el, hamisítást kiáltva a valódi felvétel láttán.
A Telekom megjegyezte, hogy a statisztikák szerint az idősebb generációk, valamint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők lényegesen könnyebben áldozatul esnek a vizuális csalásoknak – az időseket érintő online átverésekről a Szol24-en is írtunk már több alkalommal.
A jövőképet illetően a magyar lakosság kifejezetten borúlátó. A többség a dezinformáció és a tudatos átverések drasztikus növekedésétől tart, míg 44% a digitális tér teljes elértéktelenedését, a bizalom elpárolgását vizionálja. Amennyiben valaki visszaélés áldozatává válna, a megkérdezettek 36%-a a közösségi platform felé jelezné a problémát, míg 26% bírósági útra terelné az ügyet. Minden nyolcadik magyar viszont teljesen tanácstalan lenne, és fogalma sem lenne, mi a teendő. Szakértői tanácsok szerint ilyen krízisben az első lépés a precíz dokumentáció: azonnal képernyőfotókat és videókat kell készíteni a hamis tartalomról, ki kell másolni a pontos webcímet (URL) és elmenteni a metaadatokat, amelyek később bizonyítékként szolgálnak a jogi eljárásban és a felületek felé történő jelentés során.
„A kutatásból egyértelműen kitűnik, hogy a lakosság a tech-szektortól, így a telco cégektől is várja a segítséget a deepfake-használat felismerésében és az etikus felhasználás ösztönzésében. A Magyar Telekom célja, hogy a stabil hálózat biztosításán túl digitális iránytűként segítse a felhasználókat abban, hogy biztonságosan és kritikusan navigáljanak a manipulált tartalmak korában” – fogalmazott Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. „Hisszük, hogy a deepfake technológiát jóra is lehet használni – például szemléltető, edukációs videókra vagy a szórakoztatóiparban – de egyre gyakrabban jelenik meg a visszaélések eszközeként is, különösen csalók és adathalászok kezében. Az ügyfelek folyamatos edukálásával az a célunk, hogy mindenki biztonságban élvezhesse a technológiai fejlődés előnyeit, miközben felkészülten tud védekezni a visszaélésekkel szemben.”
A Magyar Telekom megbízásából végzett kvantitatív kutatás adatfelvétele 2026. március 9. és 12. között zajlott az Ipsos Instant Research felületén, online önkitöltős (CAWI) kérdőíves módszerrel. A kutatás célcsoportja a 18–65 éves magyarországi lakosság. A minta elemszáma 1010 fő (N=1010), amely reprezentatív a vizsgált célcsoportra nem, korcsoport, régió és településtípus szerint.
Kép: UC Berkeley/ Stephen McNally
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
